Tárgyaink közül vannak olyanok, amiket nagyon szeretünk, amikhez érzelmileg jobban kötődünk. Viszont vannak olyanok is, amiket ki nem állhatunk, lehet, hogy ezt csak tudat alatt érezzük, de ezeket a tárgyakat biztos, hogy nem használjuk, mostoha helyen tartjuk őket, vagy minden egyes alkalommal bosszankodunk, ha kezünk ügyébe kerül. Ezektől véleményem szerint jobb minél hamarabb megszabadulni, ne foglalják az értékes helyet az otthonunkban.
Általánosságban elmondható, hogy több holmink van, mint amire szükségünk van. Valakinek csak kicsit több, valakinek viszont sokkal. Érdemes tisztában lenni azzal, te melyik csoportba tartozol, ugyanis ez nagyon is befolyásolja az otthonod. Akinek például nincsenek könyvei, ne vegyen könyvespolcot! De ha tele vagy könyvekkel, akkor bizony azoknak valahol helyet kell biztosítanod. És ez igaz minden egyes tárgyadra: mindnek kell hely, egytől-egyig. Ez banálisnak tűnik, igaz? Mégis lakásvásárlás előtt erre nem gondolunk. Pedig ha nem találunk mindennek jó helyet, nem tudunk igazán kellemes otthont kialakítani.
A tárgyak tárolása kulcsfontosságú kérdés. Ehhez - ahogy fentebb írtam már - tudnunk kell, mennyi tárgyunk van. De azt is, mennyi ebből a felesleges. Tedd fel a kérdést magadnak: Azoknak a tárgyaknak, amiket nem használok, amiket kerülgetek, amikre ránézni se szeretek, amiknek a létezéséről se tudok, amikre nincs szükségem, szóval ezeknek a tárgyaknak tényleg kell a hely az otthonomban? Tényleg ezekre pocsékoljam a bútoraim kapacitását, a lakásom alapterületét? Ezeknek vegyek egy új szekrényt?
Tehát első lépésben selejtezni kell, könyörtelenül. Egyedül. Ne hagyd, hogy bárki beleszóljon. Ne sajnáld az időt és energiát. Ez nagyon fontos, mert teljesen felesleges azokat a dolgokat tárolni, amiket nem használsz, és teljesen felesleges egy szobát fenntartani ezért - gondolj csak a négyzetméterárakra! Viszont készülj fel, a selejtezés időigényes és érzelmileg is megterhelő folyamat.
Hogy csináld? Nekem Marie Kondo könyve nagyon bejött. Ha neked túl sok az a rész, hogy megölelgeted és elbúcsúzol a tárgyaidtól, akkor azt hagyd ki! De az alapja nagyon jól működik a módszernek.
A lényege, hogy ne helyiségenként, hanem tárgycsoportonként haladj a selejtezéssel. Ez azért jó, mert egy helyre gyűjtöd a hasonló típusú tárgyaidat és így fog kiderülni, hogy tényleg mekkora az a ruhakupac, amit felhalmoztál, és abból mennyit használsz - 10 darabot? Ez egyfajta sokként ér, így máris könnyebb belekezdeni a dolgokba. A könyvében pontosan le vannak írva a tárgycsoportok és egy sorrendet is ajánl arra vonatkozóan, mivel könnyebb kezdeni, hogy belejöjj a selejtezésbe.
A selejtezés nem azt jelenti, hogy mindent dobj ki a kukába, ami már nem kell. A dolgoktól való megválásra szerencsére több lehetőséged is van: elajándékozás, ajándékbolt, eladás - rengeteg online felület van. Mert bizony a kiválogatott tárgyaink mások számára még értékesek lehetnek. Keressük meg azokat a személyeket vagy csoportokat, akiknek szívesen oda tudjuk adni ezeket! Így azzal a tudattal búcsúzunk el ezektől a tárgyaktól, hogy azok egy másik ember életének részévé válnak majd, ráadásul a környezetünket védjük.
Visszatérve a selejtezésre: ha egy kupacba gyűjtötted a holmid, egyesével nézd át azt! Tudom, nagy munka és nem is tudod átpasszolni másnak. Tegyél be egy jó zenét, vegyél egy nagy levegőt és hajrá!
Jöhet a szelektálás, csoportokba rendezés:
Megtartod, elöl hagyod, mert sűrűn használod
Megtartod, elteszed, mert ritkán használod (pl.: karácsonyi dekoráció, emlékek)
Megjavítod - ilyen kupacot csak akkor csinálj, ha ténylegesen van rá lehetőséged
Eladod, elajándékozod
Kidobod, mert már olyan állapotú, hogy nem tudod elajándékozni se
Általában ösztönösen tudod minden tárgynál a választ, melyik kupacba kell tenned, ennek ellenére elkezdesz kifogásokat gyártani amellett, miért kell megtartanod valamit (Egyszer még szükségem lehet erre később. Sokat költöttem erre a dologra! Stb.). Ezért ehhez a munkához önuralom, fegyelem és kitartás kell. Mondtam már, hogy nehéz, igaz? De az otthonod nem raktár!
Fontos látnod, hogy megválni attól, ami rossz érzéseket kelt benned, amire nincs szükséged, az nem pazarlás!
Ha megvan a kupacolás, szuper, akkor máris csak az első 2 csoportnak kell helyet találni!
És itt jön a képbe a következő kulcsfontosságú kérdés, a dolgaidnak meg kell találni/meg kell teremteni a megfelelő helyet. Ez csak egy kis átgondolást igényel. Amiket ritkán használsz, ne legyenek elől, ne legyenek útba a karácsonyi sütikiszúrók minden egyes vasárnap délután, amikor a sima pogácsaszaggatót keresed!
Ha mindennek megtaláltad a helyet, egyszerűen rend lesz a lakásban, mert így könnyű rendet tartani. Mindenről tudod, hova tedd és mindenről tudod, hol keresd. Ez nagyon megkönnyíti a mindennapokat. Ezt a nagy munkát egyszer kell megcsinálnod, utána már elegendő fenntartani az állapotot.
Sajnos alaptermészetünk a gyűjtögetés, ráadásul a fogyasztói társadalmi nyomás még pluszba rátesz arra, hogy minél több holmit gyűjtsünk magunk köré. Így akármennyire figyelünk, javaslom, hogy félévente-évente újra nézzük át a dolgainkat.
Persze a cél egy szemléletváltás lenne, aminek az a lényege, hogy olyan dolgokkal vedd magad körül, amikre szükséged van, amiket szeretsz, amiket használsz. Ehhez önmérséklet kell, az lenne a jó, ha ezután a nagyselejtezés után már máshogy vásárolgatnál, nem kezdenéd újra gyűjteni azokat a dolgokat, amikre nincs szükséged, mert az úgy egy ördögi kör. De ahogy írtam a poszt elején, van aki jobban gyűjtöget, valaki kevésbé. Viszont az időközi selejtezés mindenkinek fontos. A lényeg a kontroll a tárgyak felett, a tudatosság és az önismeret az első lépés!
Ha jobban érdekel a téma, készítettem nektek egy ebookot a rendről és a tárolásról is, Rend a helye néven találjátok és innen lehet letölteni.
